A női tej a csecsemő számára optimális mennyiségben és minőségben tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Az anyatejes táplálással a legmegfelelőbb feltételeket teremthetjük meg a csecsemő fejlődése, illetve emésztőrendszere számára.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a csecsemő hat hónapos koráig kizárólag anyatejes táplálást javasol. A korábbi szemlélet az volt, hogy a csecsemőt hat hónapos koruktól fokozatos hozzátáplálással egy éves koráig válasszák el az édesanyjuktól. A mai álláspont ennél rugalmasabb, ugyanis jelenleg nem elválasztásról, hanem elválasztódásról beszélünk, mely azt jelenti, hogy a gyermeket fél éves kortól kezdődő hozzátáplálás mellett folyamatosan szoptatjuk mindaddig, amíg neki erre igénye van. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elválasztódás időpontja a gyermekeknél különböző, de legkésőbb 2-3 éves kor között elveszítik az érdeklődésüket a szopás iránt, és elutasítják a mellet.

1. A női tej a gyermek számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokat tartalmaz.

Jelentős oligoszacharid és laktóz tartalma miatt fontos az agy fejlődése számára. 

 Az anyatej nagy koncentrációban tartalmaz egy taurin nevű esszenciális aminosavat-, mely szintén fontos az idegrendszer fejlődéséhez.

A laktoferrin nevű fehérje (az anyatej sajátságos humán fehérje komponense) képes megkötni az anyatejben csekély mennyiségben előforduló vasat. A szabad vas megkötésével biztosítja az anyatej fertőzésekkel szembeni védelmét, mivel a baktériumok szaporodása vas hiányában képtelenné válik.

2. Jelentős immunológiai hatása van.

A magzat nagy mennyiségben jut IgG típusú ellenanyagokhoz az édesanyjától (méhlepényen keresztül), melyek hatása kb. fél éves korig érezhető. A gyermek a szoptatással nagy mennyiségű IgA típusú ellenanyagot kap. A női tej ez mellett még jelentős IgG és IgM tartalommal bír, illetve antibakteriális anyagokat tartalmaz. Ez alapján érthető, hogy a szoptatott csecsemők ritkábban lesznek betegek, ill. gyorsabban gyógyulnak.

3. Az anyatejjel a csecsemő fajazonos fehérjét kap.

Az idegen fehérjék bevitele csecsemőkorban fokozza az allergiás megbetegedések arányát. Ebben az életkorban a csecsemők bélrendszeréből még a nagyobb molekulájú anyagok- tehát a fehérjék- is felszívódnak. Ezért a gyermek egy éves koráig kerülje a tojásfehérjét, a tehéntejet és a szójafehérjét. Ha a gyermek családjában allergiás megbetegedés előfordult, akkor lehetőleg a gyermek három éves koráig várjunk a tehéntej bevezetésével. Ellenkező esetben csalánkiütés, egyéb bőrtünetek, hasi fájdalom, hasmenés, véres széklet, popsi kipirosodás, légzőszervi megbetegedések jelentkezhetnek.

Az anyatej fehérjéinek nagy része savófehérje- alfa- laktalbumin-, mely sokkal nagyobb tápértékű fehérje, mint az állati tej kevés savófehérjéje- a béta- laktalbumin.

4. A csecsemő tápláléka a külvilágból nem fertőződhet.

A mesterséges, tehát a tápszeres táplálás során a csecsemő edényeit, cumisüvegét sterilizálni kell, egészen 6 hónapos koráig.

5. Az anyatejjel táplált csecsemő bélflórája túlnyomórészt B. Bifidum nevű baktériumot tartalmaz.

A B. bifidum egy tejsavbaktérium, melynek jótékony hatása van a gyermek bélrendszerére, emésztésére. A mesterségesen táplált csecsemő bélflórája viszont főként E. colit tartalmaz ( ez inkább a felnőttek bélflórájára jellemző.)

6. Az anyatej lebontása gyorsabb.

Az anyatej egy lipáz nevű enzimet is tartalmaz, mely már a csecsemő gyomrában megkezdi a zsírok bontását. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy az anyatejes gyermekek gyakrabban megéheznek, mint a tápszerrel táplált gyermekek. Mivel az anyatej könnyebben emészthető, nem terheli meg a gyermek éretlen gyomor- bélrendszerét.

7. Az anyatej összetétele a gyermek szükségleteinek, életkorának megfelelően folyamatosan változik.

Koraszülés esetén az édesanya tejének fehérjetartalma és energiaértéke is nagyobb a szokásosnál.

Az előtej, vagyis a colostrum immunológiai szempontból nagyon értékes anyagokat tartalmaz, ásványi anyag tartalma és a vastartalma is jelentős, nagyobb a fehérjetartalma, ezek mellett kisebb a zsírtartalma.

8. Költséghatékony és egyszerű.

Olcsó, az etetések miatt sem az édesanya sem a gyermek nincs az otthonához kötve.

9. A szoptatás kedvező pszichés hatása.

Mély érzelmi kapcsolat alakul ki az anya és a gyermeke között. Az anyában a gyermekével való első találkozásra kiváltódó érzelmi reakció a tejtermelés legerősebb ingere. A hosszabb ideig szoptatott gyermekek szeretetteljes és ragaszkodóbb emberekké válnak.

10. A szoptatás az anya egészségére is kedvező.

A szoptatás csökkenti az emlőrák és a csontritkulás kialakulásának gyakoriságát.

A szoptatás során az édesanya könnyebben „megszabadul” a terhesség során felszedett pluszkilóktól.